Az egészségveszteségek döntő része hazánkban is – más fejlett országokhoz hasonlóan – magatartási és környezeti kockázatokhoz köthető, tehát megelőzéssel jelentősen csökkenthető, krónikus nem fertőző betegségekre vezethető vissza.

Magyarországon ma a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben, illetve rosszindulatú daganatok következtében hal meg, ami az összes halálozás több, mint kétharmada.

A kockázati magatartásformákkal összefüggő halálozásban a legnagyobb szerepe az egészségtelen táplálkozásnak és a dohányzásnak van, ezt követi a túlzott alkoholfogyasztás, a légyszennyezettség és a mozgásszegény életmód.

A népbetegségek jelentős része azonban megfelelő életmóddal megelőzhető és/vagy befolyásolható. Ehhez elengedhetetlen a lakosság körében az „egészség, mint érték” szemlélet kialakítása, melyhez az alapvető népegészségügyi szolgáltatások megerősítése is szükséges.

Magyarország Kormánya elkötelezett a lakosság egészségben töltött életéveinek növelése iránt. Ennek érdekében a lakosság egészségét meghatározó egyéni, társadalmi és környezeti tényezők fejlesztéséhez kapcsolódóan az állam által biztosított alapvető népegészségügyi szolgáltatások – egészségfejlesztés, egészségvédelem és betegségmegelőzés (prevenció) – komplex továbbfejlesztésén, és a szolgáltatások hozzáférhetőségének növelésén, valamint az azok fejlesztését támogató adat- és információmenedzsment, továbbá irányítási és szervezeti-működési folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelésén keresztül vezet az út.

A népegészségügyi program ezeket a fő fejlesztési irányokat foglalja rendszerbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására az Országos Onkológiai Intézet (OOI) 1993-ban, Európában az elsők között dolgozta ki a Magyar Nemzeti Rákellenes Programot (MNREP), aminek legutolsó kiadása 2018. júliusában készült el. 2018. novemberében a 6 népegészségügyi program egyikeként a Kormány is elfogadta a programot, melynek fő célkitűzése a daganatos halálozás 10%-os csökkentése 2030-ig.

Az MNREP keretében az elmúlt 3 évtizedben kialakult a magyar onkológiai ellátórendszer struktúrája, illetve kidolgozásra kerültek a progresszivitási szinteken alapuló betegutak. 2002-ben bevezetésre került a mammográfiás emlőrák szűrés, 2011-ben a nemdohányzók védelméről szóló törvény és a népegészségügyi termékadó, 2014-től a 13 éves leány-, míg 2021-től a fiúgyermekeknek is ingyenesen biztosított a HPV elleni védőoltás. Az utóbbi 10 évben 80%-ban megújult a sugárterápiás és képalkotó diagnosztikai (CT és MRI) eszközpark, 2018-ban pedig elindult a rejtett bélvérzés székletből való kimutatásan alapuló vastag- és végbélrák szűrés. Az utóbbi két év nagy jelentőségű változása, hogy az OOI vezetésével megalakult az Országos Molekuláris Onkoteam, ami biztosítja, hogy megalapozott szakmai vélemény esetén állami ellátóhelyeken is elvégezhetők már azok a multigénes molekuláris patológiai vizsgálatok, amik a precíziós onkológiai, célzott és immunterápiák alapját képezik. 2021-ben OOI-ben és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban elindulhattak a daganatsebészetben mérföldkövet jelentő robotsebészeti programok. Végül 2021 és 2023 között a központi régióban az OOI-ben 2,5 milliárd, míg a vidéki, ún. konvergencia régiók onkológiai központjaiban 7,5 milliárd forint értékben valósulhatnak meg onkológiai eszközbeszerzések.

Mindezek eredményeként az OECD által kiadott legfrissebb országjelentés alapján megállapítható az a kedvező tendencia, hogy a folyamatosan emelkedő új daganatos megbetegedés ellenére Magyarországon a daganatos halálozás 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, míg a nőknél 6%-kal csökkent. Az emelkedő gyakoriság és a jobb túlélési eredmények összességében azt eredményezték, hogy az elmúlt 20 évben Magyarországon stagnál a daganatos halálozás, de továbbra is évente 32-33 ezer honfitársunkat veszítjük el daganat miatt.

A magyar onkológiai ellátórendszer kiemelt fejlesztése ellenére a daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése olyan kiemelt feladat marad a közeljövőben is, ami túlmutat az egészségügyi ellátórendszeren és az egészségügyi kormányzat hatókörén – csak össztársadalmi összefogással és széles kormányzati támogatással birkózhatunk meg az elkövetkező évtizedekben világszerte növekvő „rákteherrel”.

A szervezett méhnyakszűrés 2003-ban, éppen 20 éve került bevezetésre hazánkban. Az alacsony átszűrtség miatt a méhnyakrák miatt bekövetkezett halálozás még ma is fontos népegészségügyi probléma Magyarországon.

Ennek oka a sejtvizsgálatra alapozott szervezett méhnyakszűrés tekintetében elmulasztott lehetőség és az, hogy a hagyományos citológiai szűrésnél szenzitívebb HPV szűrés még nem került bevezetésre hazánkban. 2021-ben az Egészségügyi Világszervezet célul tűzte ki a méhnyakrák eliminációját a XXI. században. Ehhez 2030-ra a 35-45 év közötti nők 70 %-a kell, hogy részt vegyen magas szenzitivitású HPV szűrővizsgálaton. Hazánk is kötelezettséget vállalt a méhnyakrák eliminálására, így a méhnyakszűrés stratégia-, és módszertanváltása, a HPV szűrés-, a folyadékalapú mintavétel bevezetése halaszthatatlanná vált.

Az átszűrtség növeléséhez elengedhetetlen a kenetvétel lakóhelyközelivé tétele a szűrő-védőnői körzetetek kialakításával.

A lakosság számára az egészséggel-betegséggel kapcsolatos információk leghitelesebb forrásai az orvosok. Ahhoz, hogy ezt a szerepüket betölthessék, nem elégedhetnek meg azzal, hogy magas szintű ismereteik vannak a diagnózis felállítása és a terápia területén, hanem tisztában kell lenniük a betegségmegelőzés lehetőségeivel is. Sőt, nemcsak, hogy tisztában kell lenniük ezekkel, hanem minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy betegeiket, illetve a hozzájuk fordulókat próbálják az egészség útjára segíteni, információkkal, tanácsokkal ellátni a betegségek megelőzését és az egészségmegőrzést illetően.

Bár elhangzanak ismeretek a prevencióval kapcsolatban is, de az orvosképzés mégis kifejezetten terápia-orientált. Ez érthető, hiszen az orvosok fő feladata a gyógyítás, de a lakosság egészségi állapotának érdemi javulása csak a preventív szemlélet megerősödésétől várható. Általánosan ismert és elfogadott tény, hogy egy népesség egészségi állapotát a gyógyító egészségügy csak viszonylag kis mértékben befolyásolja, és sokkal fontosabbak például az életmódi-, szociális- vagy környezeti tényezők. Fontos tehát, hogy a leendő orvosok minél többet tanulhassanak a betegségek megelőzéséről, illetve arról, hogy miként segíthetnek az embereknek életmódjuk megváltoztatásában.

Az utóbbi években a betegségmegelőzés fontossága egyre hangsúlyosabb szerepet kap a gyógyító ellátás mellett, az életmódi tényezők szerepe mind a terápiában, mind a prevencióban egyre inkább előtérbe kerül. Ehhez alkalmazkodnia kell az orvosképzésnek is, illetve a már végzett kollégáknak is lehetőséget kell biztosítani prevenciós ismereteik szinten tartására, bővítésére, valamint kifejezetten prevenció-orientált képzéseket is biztosítani kell.

Az előadásban egyrészt a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának példáján keresztül tekintjük át a betegségmegelőzés helyét az orvostanhallgatók képzésében, másrészt pedig megvizsgáljuk a prevenció helyét a szakorvosképzésben, illetve az egészségpolitika néhány területén.

Az integratív medicina nem alternatívája, hanem alkalmazandó segítője az onkológiai-, és általában az egészségügyben alkalmazott Evidence Based Medicine-nek (EBM). Ehhez azonban megfelelő oktatásra, egyetemi háttérre, támogatásra van szükség a tiltás helyett.

Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Pécsi Tudományegyetem ETK Tanszéke, amely a 11/97 NM rendeletnek megfelelően képez orvosokat és egészségügyi dolgozókat ezen integrációra. A tanszék kutatásokban is igyekszik jelen lenni három témában PhD képzéssel. Ezek egyik példája az oncothermiaval kapcsolatos kutatások és alkalmazások 25 évvel ezelőtti elkezdése.

A megelőzés a rák elleni védekezés leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb hosszú távú stratégiája. Tízből körülbelül négy rákos megbetegedés megelőzhető. A dohányzás a rákos megbetegedések leginkább megelőzhető oka. A dohányzás után az alkohol az egyik vezető kockázati tényezője a korai halálozásnak. Az előbbiek mellett a túlsúly, a fizikai aktivitás hiánya és az egészségtelen táplálkozás (kevés rost, feldolgozott húsok) jelentős mértékben hozzájárulnak Európában a rákos megbetegedésekhez. A környezetből származó fizikai (pl. UV sugárzás) és biológiai (pl. HPV vírus) tényezők káros hatásának kiiktatása is rendkívül fontos. Egyre aktívabb kutatási terület az egyéni hajlam és egyéni kockázat megállapítása is, az ismert öröklődő daganatokon túl. A kockázati tényezőkre és a megelőzés lehetőségeire vonatkozó erős tudományos bizonyítékok száma egyre nő, számos nemzeti és nemzetközi, bizonyítékokon alapuló iránymutatás és stratégia is született. Az egészséggel kapcsolatos életmód és a káros környezeti tényezők csökkentésével, a daganatok megelőzése messze túlmutat az egészségügyi ellátáson, a társadalom minden szereplőjét érinti, a teljes társadalom közreműködését igényli.

A háziorvosoknak fontos feladata lehetne a primer prevencióra való lakossági oktatás, különösen a fiatalabb életkorban, kiemelten a gyermek-háziorvosok körében. Bár ehhez rendelkeznek megfelelő képzettséggel, a napi munka során,  nagyfokú leterheltségük miatt, ennek csak részben tudnak eleget tenni.

Szerepük van minden daganatra gyanús esetben a megfelelő vizsgálatra utalásban. Korábban a rendszeres lakossági tüdőszűrések szolgálták a tüdődaganatok –sajnos nem mindig- időbeni felismerését. Jelenleg országos szinten csak az emlőrák-szűrés működik megfelelően, a méhnyak-szűrés helyzete nagyban javítható lenne megfelelő adatáramlással, fejlettebb informatikával és nemrégiben megkezdődött a vastagbél tumorok szervezett szűrése is. A praxisközösségek –megfelelő szakemberek bevonása mellett – nagy lehetőséget tartogathatnak mind a primér, mind a szekunder prevencióban.

Az életmódorvoslás szerepe a rákellenes életforma megismertetésében, szerettetésében 

Világviszonylatban a daganatos halálozás közel fele megelőzhető lenne életmódbeli és környezeti változtatásokkal. A legjelentősebb, daganatos halálozáshoz vezető életmódbeli tényezőket tekintve a dohányzás, az alkohol, a nem megfelelő táplálkozás és a magas BMI mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az alacsony fizikai aktivitási szint is. Az életmódtényezőknek a daganatok kialakulásának megelőzése mellett jelentős szerep jut a daganatos betegek mortalitásának, a daganat kiújulásának csökkentésében is.

Az életmódtényezők – köztük a rendszeres fizikai aktivitás, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, mentális egészség – kedvező hatásait többek között az immunrendszer, az endokrinrendszer befolyásolásával, a daganatos szövetekben az apoptosis felerősítésével, a daganat növekedésének lassításával érik el.

Az életmódtényezők kiemelt mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatásukkal az életmódorvoslás keretében a figyelem középpontjába kell, hogy kerüljenek mind a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás, mind pedig a társadalom mindennapi élete során.

A következő évek egészségügyi prioritásai közé kell emelnünk a rendszeres fizikai aktivitást, az egészséges táplálkozást, a mentális egészséget annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsük a daganatos megbetegedések előfordulását, akárcsak a rák okozta halálozást.

 

 

Az előadásban a definíciók tisztázása után bemutatok néhány példát arról, hogy milyen kezdeményezések, gyakorlatok vannak az integratív gyógyászat teületén Magyarországon és Európában.

Integratív orvoslás: Az egészség és a jóllét bizonyítékokon alapuló megközelítése, amely a konvencionális orvoslást, az életmódot és a tradicionális-kompementer medicinát egyesíti: az egész ember kezelésére helyezi a hangsúlyt az ellenállóképesség és az egyensúly helyreállítása érdekében.

Az integratív egészségügy célja a konvencionális és tradicionális-kompementer szolgáltatók és intézmények által nyújtott ellátások összehangolása, annak érdekében, hogy megvalósuljon a a teljes ember – test, lélek és szellem – gyógyítása.

A nemzetközi kutatások, beszámolók alapján a közös nyelv, közös tudásbázis kialakítása, közösen meghatározott kompetenciák, irányelvek, jól definiált betegutak segíthetik elő az integratív egészségügy megvalósulását.

A nem megfelelő táplálkozás, illetve életmód az életminőség romlásán túl növeli számos krónikus-és anyagcsere betegség, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Rengeteg táplálkozási irányzat létezik, és sok egymásnak szögesen ellentmondó javaslatot olvashatunk az egészségesnek vélt táplálkozásról, de ugyanez elmondható az online térben, illetve  kiadványokban, melyeknek témája az egyes betegségekhez tartozó „diéta”. Azonban a rosszul értelmezett „helyes” táplálkozással inkább károkat lehet okozni, mint eredményeket.  A dietetikus a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. A dietetikus a táplálkozástudományt egészséges és beteg egyének gyógyítása és egészségnevelése céljából alkalmazza. A megelőzés finom és ízletes pillére az egészséges táplálkozás. Ezért a hiteles, az érintett életkörülményeit is figyelembe vevő tanácsadás megvalósításában a dietetikus segít.  Az alapellátásba, Egészségfejlesztési Irodákba bevont dietetikusok az életmódváltást, a táplálkozással összefüggő kockázatok felmérését és csökkentését célzó szolgáltatások elérhetőségének szélesítésével, szakmailag eredményesen tudnának bekapcsolódni a megelőzést előtérbe helyező szemlélet megerősítésébe. Ez vonatkozik minden olyan területre, ahol az életmódnak, azon belül a táplálkozásnak fontos szerepe van. Már kialakult betegség esetén a járó- és fekvőbeteg ellátásában illetve a magánpraxisban is elérhetőek a dietetikusok.

A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Orális Diagnosztika Tanszéke 2018-óta van kapcsolatban egymással, hivatalos együttműködés 2019-ben született. Magyarországon az évente újonnan diagnosztizált szájüregi daganatos betegek, illetve a betegségben meghaltak számát tekintve egyaránt Európában az első helyen állunk, a világon pedig a 3-4. helyen állunk. Hazánkban mintegy kétszer annyian halnak meg szájüregi daganatok következményen, mint közlekedési balesetben. Tanszékünk oktatja magyar, angol és német nyelven az Orális Diagnosztika Tantárgyat, mely a szájüregi elváltozások, köztük a szájüregi rákmegelőző állapotok és daganatok korai felismerését hangsúlyosan felöleli. Ezen kívül az Orális Medicina tantárgy foglalkozik ezen betegségek kóroki tényezőivel, klinikai megjelenésével, gyógyításával, prevenciójával. A képzés elméleti és gyakorlati formában valósul meg. Ezen felül harmadik éve hirdetjük meg a Szájüregi rákszűrés című szabadon választható tantárgyat, melynek gyakorlati része az Alapítvány által szervezett szűrőbuszos szűréseken valósul meg. A szabadon választható tantárgy keretében Vajda Márta, az Alapítvány igazgatója vendégelőadóként szerepel immár három éve. Közös munkánk alapjául szolgál több TDK-hallgató munkájának, szakdolgozatnak, idén pedig PhD munkába is integrálódott.

A szűrőprogramok iránt igen nagy érdeklődést mutatnak a hallgatók. Tanszékünk szakorvosai és rezidens orvosai és hallgatói mintegy húsz szűrésen vettek részt ezidáig, ami háromezer feletti szájüregi szűrést jelent összesen. Ezen szűréseken szerzett tapasztalatok, eredmények és tanulságok is bemutatásra kerülnek.

A HPV egy kiemelt téma manapság, hiszen fontos tudatosítani az emberekben, hogy van lehetőségünk megelőzni a vírus által okozott elváltozásokat és rákokat. Habár a HPV elleni védőoltás felnőttkorban is beadatható, mégis akkor a leghatékonyabb, ha a szexuális élet megkezdése előtt kapják meg a fiatalok.

A hetedik osztályban, fiúknak és lányoknak egyaránt, a nemzeti immunizációs program keretében ingyenes, választható oltás kommunikációja nagyon fontos a megfelelő átoltottság eléréséhez. A Mályvavirág Alapítvány célcsoportjához tartoznak a hatodik-és hetedik osztályos tanulók, valamint szüleik. A fiatalok és a felnőttek. Nekik külön, más-más csatornákon, más eszközökkel kommunikálunk, bevonva őket projektjeink tervezésébe is. A HPV elleni védoltás beadatásának „közös döntésnek” kell lennie. Az egészségértést támogatjuk programjainkkal, kampányainkkal.

WASS ALBERT szavai szerint: „A lelket kell meggyógyítani ahhoz, hogy a sejtek egészségesek legyenek”.

 Amikor megbetegszünk és súlyos betegekké válunk, megfogalmazódik bennünk a „hogyan tovább” kérdése, mi lesz velem és a családommal? Súlyosbítja a helyzetet, ha mindez a család szeretett szemefényét, a kisgyermeket érinti.

 A Bakonyszücsön található intézmény folyamatosan segít a kérdések megválaszolásában, mivel tevékenysége – többek között – az alábbi kifejezésekkel jellemezhető:

• egyedülálló
• speciális,
• komplex

Az előadás során tartalmat nyernek a kifejezések és bemutatásra kerül, hogy az intézmény hogyan képes hozzájárulni a Nemzeti Rákellenes Terv célkitűzéséhez és annak megvalósításához, milyen lehetőséget kínál az érintettek számára, valamint a szakemberekkel való együttműködésre. Említésre kerülnek azok a katolikus értékek, amelyek elengedhetetlenül szolgálják a megbetegedett ember életminőségének javítását, meggyengült vagy elveszített szerepeinek visszanyerését, az önsegítés folyamatát és annak megerősítését.

Innovatív módon szemléljük a betegség pozitív hozadékát, amellyel bizonyíthatjuk, hogy a betegség által nemcsak veszteség sújtja az érintetteket! Válaszlehetőségeket kínálunk a „Megbetegedtem, mit tehetek magamért?” kérdésre és olyan kapaszkodókat nyújtunk, amik a test és lélek egységének helyreállítását segíthetik.

Fogadják szeretettel!

A Magyar Páciensek Kamarája Egyesület két éve alakult a magyar páciensek érdekvédelmének, a páciensek képviseletének érdekében. Az előadáson amellett, hogy az egyesület elnöke elmondja, mik az egyesület céljai (egy humánus, az emberi méltóságot jobban tisztelő egészségügy elérése, aminek eszköze egyrészt az általános, tudományos alapú páciens elégedettségi kérdőív bevezetése és a rendszer ezen tapasztalatok szerinti megváltoztatása, orvosok és nővérek meggyőzése, másrészt a 9 betegjog mellé még négy fontos betegjog (páciensek idejének tiszteletben tartása, prevencióhoz, szűréshez való jog, innovatív gyógymódokhoz való jog, jog a fájdalommentes kezeléshez) bevonása és azok érvényesítése. AZ elődadásban arról is szó lesz, hogy mit jelent az érdekvédelem. Egyáltalán mi az az érdekvédelmi munka, hogyan és kinek kell ezt végeznie.

Azért fontos ezen kérdések végig gondolása, mert magyar egészségügy számos problémával küzd. Az egyik, talán legjellemzőbb, legáltalánosabb probléma, hogy egyik oldalról van a rendszer, amelyre mindenki úgy gondol, mint valami olyan önálló entitásra, ami független az emberektől másrészt vannak az emberek, emberi sorsok (nem csak páciens oldalról, de orvos, nővér szakdolgozói oldalról is) és sokak véleménye és tapasztalat szerint a két dolog egyáltalán nem találkozik, mintha két egymástól teljesen független halmaz lenne.

Ez az előadás a mediáció fontosságát és módszereit mutatja be konfliktusok kezelésében. A konfliktusok tipizálása. A mediáció egy hatékony eszköz a viták békés megoldására, amely során egy közvetítő segít a feleknek párbeszédet kialakítani és megoldást találni problémáikra. Az előadás során bemutatom a mediáció alapelveit, technikáit és a közvetítő szerepét a konfliktusmegoldás folyamatában. Emellett beszélek a mediáció alkalmazási területeiről, előnyeiről és kihívásairól is. Az előadásom célja, hogy meggyőzze a jelenlévőket, a hallgatókat a mediáció előnyeiről és ösztönözze őket arra, hogy használják, vegyék igénybe a konfliktusaik megelőzésében és rendezésében ezt a hatékony és békés módszert.

 

Természtesen beszélek a 2000. évi CXVI. törvényről az egészségügyi közvetítői eljárásról és ennek „maradványairól”!

 

Előadásunk két fő részre bontható, az első részben az influenszer marketing és az egészségügy kapcsolódásáról beszélnénk, a másodikban pedig megmutatnánk, hogy hogyan lett Halom Bori a saját érintettsége kapcsán influenszer és később hogyan tudott  a Mellrákinfo Egyesület egy olyan betegszervezetté nőni, ami évről-évre egyre több mellrákkal érintett nő betegútját könnyíti meg.

Az influenszer marketing az egyik leggyorsabban növő online marketing csatorna, melynek értéke felbecsülhetetlen, és jelenleg az egészségügyben még jelentősen kihasználatlan.

Előadásunk leginkább arra fókuszál, hogy kik is az influenszerek és milyen szinten tudnak az egészségügyben is hasznos szerepet vállalni. Bemutatjuk, mik az „egészségügyi influenszerek” legfontosabb kritériumai, és kiből lehet jó egészségügyi influenszer? Beszélni fogunk arról, hogy miben rejlik az influenszerek hatalmas értéke az egészségügy különböző szereplői számára.

Továbbá, hogy hogyan tudnak a betegszervezetek jó influenszerekké és véleményvezérekké válni a páciensek felé, valamint hogyan tudnak a betegszervezetek más influenszerekkel együttműködni a saját társadalmi bázisépítésükben és kik lehetnek ebben segítségükre?

A Rákgyógyítás.hu internetes portál 2006-ban, a nyomtatott Rákgyógyítás Magazin 2008-ban azért indult el, hogy legyen a hazai daganatos betegek és érintett családok széles köre számára egy olyan online és nyomtatott felület, ami kizárólag orvosszakmailag megbízható információkat tartalmaz, emellett független a marketing szempontoktól. A Rákgyógyítás.hu portálon és az országos terjesztésű Rákgyógyítás Magazinban nincsenek termékhirdetések, ez kategóriájában máig egyedülálló Magyarországon. A honlapot minden hónapban mintegy 75 ezer olvasó használja információszerzésre, közülük sokan többször is visszatérnek. A negyedévenként 15 ezer példányban megjelenő újság minden lapszáma pedig 30-40 ezer olvasó kezébe kerül az onkológiákon és a betegszervezetek révén.

A Rákgyógyítás.hu és a Rákgyógyítás Magazin a Magyar Klinikai Onkológiai Társasággal partnerségben jelenik meg, kiadója a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány, alapító-kiadója prof. dr. Bodoky György, főszerkesztője B. Papp László. Amíg a Rákgyógyítás.hu oldalon betegségtípusonként is szűrhetők az információk, a nyomtatott lapban előtérbe kerülnek azok a témák, amelyek daganattípustól függetlenül érintenek sok beteget. A lapszámok egyszerre szólnak a frissen diagnosztizált betegekhez, akik egy onkológián először veszik kezükbe az újságot, valamint azokhoz a tapasztalt páciensekhez, akik régóta együtt élnek a rákkal vagy már csak kontrollvizsgálatra járnak vissza. A lapszámok szerkesztésében arra törekszünk, hogy mindegyik kiadásban találjanak az olvasók a hétköznapok során hasznosítható praktikus információt, illetve a példaadó betegek történetein keresztül a mindennapok megélését segítő reményt is. A legújabb tudományos ismeretek közérthető megismertetésén túl arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mit tehetnek önmaguk a betegek a fizikai és a lelki állapotuk javításáért.

Az információ a mindenkori táplálkozási lánc része. Ráadásul rendkívül fontos eleme, mert alapjaiban határozza meg a gondolkodást, ami aztán egészség, vagy betegség gyanánt megnyilvánul mind az egyén, mind pedig az egész társadalom, sőt, a civilizáció és még tovább merészkedve, az egész ökoszisztéma állapotában.

Ha tehát úgy tekintünk az információra, mint táplálékra, akkor könnyen megérthetjük a jelentőségét, és azt, hogy mennyire nagy felelősséggel kell eldöntenünk, hogy mérgeket veszünk magunkhoz, vagy pedig építő, tápláló, előre vivő dolgokat fogyasztunk. Médiaként, embertömegek tájékoztatójaként pedig különösen, mint gyermekeit tápláló édesanya, komolyan kell vennünk, hogy mivel tápláljuk, vagy mérgezzük gyermekeinket! Ma a fogyasztói társadalmak elképesztő méreteket öltő terméke az információs tartalom – digitális és egyéb formáiként egyaránt – fogyasztása lett. A médiák szerepe ennek megfelelően az egekbe szökött!

A közmédia, mint az emberek első számú irányítási eszköze fennállása óta semmit nem akar fejlődni, ellentétben az emberrel, aki elkezdte túlszárnyalni ezt a szintet. A közmédia célja az emberek manipulálásán keresztül változatlanul csak a félelemtest fenntartása és táplálása. És ami a legizgalmasabb, hogy ezzel szemben a független médiák a valóságra és az igazságra történő rávilágításon túl, a valódi fejlődés irányába mozdítják el a dolgokat, innovatív, újszerű megoldásokat, életszerű lehetőségeket kínálnak, mindenkor az emberek testi-lelki-szellemi egészségét, teljességét és emelkedését szem előtt tartva!

Nézzük meg jelen korunk médiában rejlő legnagyobb veszélyeit, amely a modern technológia eszközparkján keresztül visszabutítja az embereket az öntudatlan, állatot megközelítő, nem gondolkodó, ösztönlény szintjére, vagy azt a lehetőséget, ami akár az egész emberiséget tovább emelheti Isteni magasságokba!

Kulcsár Attila 1967-ben született Miskolcon. Húszesztendősen Budapesten megalakítja az ACTUS projektet, amellyel háromszor is telt házas koncertet ad a Petőfi Csarnokban. Később évekig külföldön jelenik meg munkáival, a magyar színpadra 2006-ban tér vissza.

Ekkor már súlyos fájdalmak gyötrik, de betegségét először félrediagnosztizálják, melynek következtében sípcsontját kétszer is operálják, majd a kórházban elkapott MRSA fertőzés miatt lábát többször is amputálni akarják. 2007-ben non-Hodgkin és Hodgkin limfómát állapítanak meg nála, szakszerű kezelése az Országos Onkológiai Intézetben 2007 februárjában kezdődik meg, ekkorra már a limfóma felkapaszkodik veséjére és látóidegeire is. Kemoterápiás-, majd sugárkezelést kap, ez utóbbi ugyan megnyitja a látási funkciók visszanyerésének lehetőségét , azonban az ekkora eredeti súlyának, több mint felét elveszített, legyengült páciens összeomlik. Nyolc-tíznaposra tehető az az időszak, amikor léthatáron vegetál.

Majd egy tudományos eszközökkel nehezen megmagyarázható fordulatot követően visszazökken és lassan, de biztosan elindul a gyógyulás lassú, küzdelmes útján.

Mindezen élményanyag és az eseményekre kiható előzmények ihlették a szerzőt először blog írására, majd 2013-ban komponálásra. A magánkiadásban 2021-ben megjelent Canossa CD és a blogon alapuló könyv már kapható. A konferenciát záró 60 perces szerzői prezentáció során mindkét nagyszabású műbe bepillantást nyerhetnek.